Örömmel osztom meg a hírt, hogy a „Kódolt küldetés – Kódold át az éjszakát” című programunk a Code Week 2025 eseményen Robotika különdíjat kapott.
A díjat a Vígvári Rendszerház támogatásával nyertük el, és a nyereményünk már meg is érkezett hozzánk.
Ez az elismerés nemcsak a diákok kreatív munkáját és kitartását igazolja, hanem azt is, hogy közösségünk képes olyan projekteket létrehozni, amelyek nemzetközi szinten is figyelmet kapnak. A program során a résztvevők játékos, inspiráló formában mutatták meg, hogyan lehet a kódolás eszközeivel újragondolni a digitális világot.
Éljétek át velünk újra a siker pillanatait – az eredményhirdetés videója elérhető:
December 15-én diákjaimmal részt vettünk az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán hagyományosan megrendezett Hour of Code – Kódolás Órája eseményen.
A program során játékos, gyakorlati feladatokon keresztül vezette be a résztvevőket a programozás alapjaiba, fejlesztve a logikai gondolkodást és megmutatva, milyen lehetőségeket kínál az informatika világa.
Az esemény célja, hogy középiskolásokat és érdeklődőket ismertessen meg a programozás világával. A laborokban a diákok kreatív feladatokon keresztül tanultak, betekintést nyerhettek az informatikai kar képzéseibe, és inspirációt kaptak a jövő IT szakmáira.
Az idei nap különösen emlékezetes számunkra: az AI kvízen közel 300 résztvevő közül a 7. helyet a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium egyik diákja, Bőrdös Bálint (11. B) szerezte meg. Ez a szép eredmény nemcsak az ő kitartását és tehetségét mutatja, hanem azt is, hogy diákjaink valóban nyitottak a jövő technológiáira.
Számunkra a Kódolás Órája így nem csupán egy programozási élmény volt, hanem egy közösségi sikerélmény is, amely megerősítette: a jövő IT szakemberei már köztünk vannak.
A pedagógusok számára eközben a JövőMűhely rendezvénye kínált szakmai programot, új ötletekkel és módszerekkel gazdagítva a tanári munkát.
Megtudtam pld., hogy az Oktatási Hivatal oldalán ma már az érettségi feladatok között konkrét feladatokra is rá lehet keresni, így a diákok célzottan gyakorolhatnak, és még tudatosabban készülhetnek a vizsgákra.
Szombaton ismét megrendezésre került iskolánkban a pályaorientációs nap, amelynek célja, hogy diákjaink közelebb kerüljenek a továbbtanulási lehetőségekhez, és tudatosabban készüljenek a jövőjükre.
A program során minden évfolyam számára más-más fókuszú előadások és foglalkozások álltak rendelkezésre:
A beérkező osztályok önismereti tréningen vettek részt, amely segítette őket abban, hogy jobban megértsék saját erősségeiket és érdeklődési területeiket.
A 10. évfolyam fakultációs tájékoztatót és börzét kapott, ahol közvetlen információt szerezhettek a választható tantárgyakról és a hozzájuk kapcsolódó lehetőségekről.
A 12. évfolyam diákjai az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzatának képviselőitől hallhattak az egyetemi élet mindennapjairól, valamint a kezdő hallgatók mentorálásáról.
Az előadások 2×45 perces blokkokban zajlottak, így mindenki több témába is betekintést nyerhetett.
Idén különösen büszkék vagyunk arra, hogy a programba a szülőket is sikerült bevonni az MTMI Pilot eseményein keresztül. Az ő felajánlásaik révén olyan új témák is napirendre kerültek, mint például:
„Média/ügynökség” – Ritter Ádám előadása a kommunikációs szakma kulisszatitkairól
„Az agrármérnök pálya kihívásai állattenyésztő szemmel” – Sándor Krisztina előadása
„Bionika és mesterséges intelligencia – mit is jelentenek ezek?” – Dr. Csikász-Nagy Attila előadása
„A színes-szagos jogászvilág” – Dr. Almási Dóra előadása
A nap gazdag és sokszínű kínálata jól mutatta, hogy a pályaorientáció nem csupán információátadás, hanem közösségi élmény is: diákok, tanárok és szülők együtt gondolkodtak a jövőről.
Az InnoDigi program szakmai napján lehetőségem nyílt plenáris előadóként megosztani azt a szemléletet és gyakorlatot, amely az elmúlt években formálta pedagógiai munkámat. Előadásomban nem módszertani recepteket kínáltam, hanem egy olyan tanulási kultúra lenyomatát, amelyben a gyerekek nemcsak tanulnak, hanem alkotnak, kérdeznek, reflektálnak – és közben közösséggé formálódnak.
A projektpedagógia számomra nem különálló módszer, hanem egy élő, organikus tanulási tér, ahol a kérdésekből tanulási világok nőnek ki. Olyan világok, ahol a tanulás nemcsak eredmény, hanem történet – közösen formált, élményszerű és értékalapú.
Az előadás során bemutattam, hogyan válik az értékelés a tanulás természetes részévé, hogyan szövi át a folyamatot a visszajelzés, a közösségi megosztás és az önreflexió. Megosztottam példákat olyan projektekről, amelyek mesekönyvek inspirációjára születtek, és ahol a gyerekek robotokat programoztak, installációkat építettek, vagy épp táncos-drámai feldolgozásokban mesélték újra a történeteket.
A tanulás itt nem tantárgyakra bontott ismeretanyag, hanem egy összefüggő, élő rendszer – ahol a digitális eszközök nem célok, hanem lehetőségek. A Google Tanterem, a Padlet, a Micro:bit vagy a robotika nem önmagukban értékesek, hanem akkor, amikor a gyerekek kezében eszközzé válnak a világ értelmezésére és alakítására.
A plenáris előadást követően egy műhelymunka keretében közösen gondolkodtunk arról, mitől élő és működőképes a projektpedagógia – hogyan lehet valódi élménnyé tenni a gyakorlatban.
A délután egy játékos önreflexiós feladattal indult: megrajzoltuk tanári avatárunkat, felfedtük szuperképességeinket, és megosztottunk egy-egy meglepő tényt magunkról. Ezután elindult a felfedező körút – badge-ekkel, kérdésekkel és kíváncsisággal.
A résztvevők három állomáson forgószínpad-szerűen tapasztalhatták meg a projektpedagógia különböző arcait.
Dzsenga – kérdésre épülő torony: minden kihúzott elem egy gondolatébresztő kérdést rejtett, amelyre válaszolva épült tovább a közös tudás.
Projektlépések – társasjáték: dobások, mezők, kérdések és közös reflexiók vezettek végig egy képzeletbeli projektútvonalon.
QR-kódos mozgásos kihívás – Amőba-taktika: a teremben elrejtett feladványok megoldásával a csapatok mozgásba lendültek, és közösen építették az amőba-táblát.
A három állomás három különböző nézőpontot kínált – de a cél közös volt: élményszerűen gondolkodni a tanulásról, és új inspirációkat vinni haza a saját gyakorlatunkba.
2025. november 11. – egy nap, amikor megállt az idő.
Tíz kiváló pedagógus vehette át az idei Pécsi Eszter-díjat a BME-n, s megtiszteltetés számomra, hogy én is köztük lehettem.
Hálás köszönet illeti Tömpe Lászlót, a Kispeti Deák Gimnázium igazgatóját, aki biztatott a pályázat beadására, és elhitette velem, hogy nyerhetek. Köszönöm szakmai közösségemnek, akik nélkül ez az elismerés nem valósulhatott volna meg – és diákjaimnak, akik mindig vevők az újra, a játékra, a közös felfedezésre.
Velük indulhattam el az eltűnt pí számjegyek nyomában, színpadra vihettem az egy történetét, és fenntartható divatot teremthettünk a DTH-n. Minden projekt egy közös kaland volt – és minden kaland egy újabb bizonyíték arra, hogy a tanítás lehet öröm, kapcsolat és alkotás.
Ez a díj nemcsak elismerés, hanem megerősítés, hogy a pedagógia képes hidakat építeni generációk között, és hogy a tanári munka csendes ereje ott rejlik a jövő formálásában – a kíváncsiságban, az együttműködésben, az alkotásban.
Köszönet és hála mindazoknak, akik segítenek ezen az úton – szakmai közösségemnek, diákjaimnak, és persze a családomnak, akik nemcsak tolerálják a munkamániámat, hanem szeretettel támogatják az ötleteim megvalósítását.
Jó érzés tudni, hogy ilyen sokan álltok mellettem – ebben rejlik minden lépés ereje.
Néznivaló szünetre – tanári szerepek a jövő tanulásában
A szünet csendesebb napjai lehetőséget adnak arra, hogy kicsit megálljunk, és új nézőpontokat engedjünk be. Most egy olyan előadást ajánlok, amely nemcsak a STEAM (Science, Technology, Engineering, Arts, Mathematics) területekről szól, hanem arról is, hogyan hatunk mi, tanárok – sokszor észrevétlenül – a diákjaink jövőképére.
Réti Mónika előadása a STREAM ITInspirációs Hub őszi webinársorozatának 3. epizódjaként hangzott el 2025. okt. 21-én, és a tanárok szerepét vizsgálja az inkluzív STEAM tanulásban. Felveti, hogy milyen akadályokkal szembesülnek a diákok – különösen a lányok – a természettudományos oktatás során, és hogyan működnek a rejtett tantervek, amelyek nem a tananyagban, hanem a gesztusainkban, szóhasználatunkban, visszajelzéseinkben jelennek meg.
Számomra különösen személyes volt ez a téma. Az előadás során többször is magamra ismertem: hogyan viselkedem a fiúkkal és lányokkal, milyen elvárásokat közvetítek tudattalanul, és milyen visszajelzéseket adok. Az egyik hallgatói kérdésre adott válasz különösen megérintett: „Elég egy apró dolog, amire odafigyelünk, és megváltozhat a diák hozzáállása.” Például az, hogy a visszajelzésünk konkrét legyen. Az „ügyes voltál” önmagában nem sokat mond – de ha azt mondjuk: „Nagyon jól felépítetted az érvelésed, és ügyesen kapcsoltad össze a két példát”, az már valódi megerősítés.
Ez az előadás nemcsak a STEAM területek iránt érdeklődőknek szól, hanem mindannyiunknak, akik tanítunk, nevelünk, és hatással vagyunk a következő generációra.
A Code Week 2025 keretében a 9.NyC osztály három izgalmas micro:bit foglalkozáson vett részt, ahol a programozás, érzékelés és vezérlés világa elevenedett meg előttük – játékosan, kreatívan, élményszerűen.
Ez a sorozat nemcsak digitális kompetenciákat fejlesztett, hanem egy komplex természettudományos tanulási folyamat része volt, amely az MTMI (matematika, természettudomány, műszaki és informatikai) tudományterületek népszerűsítését szolgálja. Célunk, hogy iskolánk MTMI Iskolává váljon – ahol a jövő tudásterületei kézzelfogható élménnyé válnak.
1. alkalom – Érzékelj, dönts, játssz!
A diákok az érzékelők működését tesztelték. Gombnyomásra és rázásra reagáló micro:bit programokat írtak, majd megalkották a digitális Kő–Papír–Olló játékot. A döntési logikák és változók használata mellett az algoritmikus gondolkodás is játékosan fejlődött.
2. alkalom – KódFény
A LED-mátrix programozásával látványos fényjátékokat hoztak létre. A koordinátarendszer és az ismétlődő vezérlések segítségével a fények nemcsak világítottak, hanem történetet meséltek – a matematika itt vizuálisan is életre kelt.
3. alkalom – Kommunikáló kódok
A micro:bitek közötti rádiókommunikáció került fókuszba. A diákok üzeneteket küldtek, fogadtak, és interaktív reakciókat programoztak – fények, hangok, szimbólumok jelentek meg a másik eszközön. A zene is bekapcsolódott, hisz digitális előadás született kódból és kreativitásból.
A foglalkozások során a tanulók nemcsak utasításokat írtak, hanem valódi rendszereket terveztek – gondolkodó, reagáló, kommunikáló megoldásokat. A Microbit Kalandok kihíváskártyái pedig végig inspirálták őket, hogy bátran lépjenek be a digitális világba – ahol a tudomány nem elvont, hanem élmény.
Tavasszal folytatjuk!
Reményeink szerint a következő szakaszban már Bit:Bot robotokat vezérlünk, és okos eszközöket fejlesztünk – újabb lépéseket téve az MTMI tudományok élményszerű felfedezése felé.
Különleges tudományos élményben volt részük a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium érdeklődő diákjainak, amikor a BME Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék két kutatója tartott előadást az iskolában. A program az MTMI Iskola Program keretében valósult meg, és lenyűgöző példákat hozott arra, hogyan válik a matematika és a geometria kézzelfoghatóvá - akár a világűrben is.
A Bille, avagy a talpra állás művészete
Almádi Gergő, a BME Építészmérnöki Karának friss diplomázója mutatta be a Billét - a világ első fizikailag létező monostabil tetraéderét. Ez a négylapú test bárhogyan kerül egy vízszintes felületre, mindig ugyanarra az egyetlen stabil lapjára billen vissza.
A talpra állás geometriai kihívása nem csupán elméleti, hisz jelenleg két Holdra szállt egység is felborult, így a Bille megoldása mérnöki szempontból is kiemelkedő jelentőségű.
Természetes mintázatok: a kemény szikláktól a lágy cellákig
Domokos Gábor akadémikus, a BME kutatóprofesszora, a lágy cellák egyik felfedezője kalauzolta a diákokat a természetes térkitöltő mintázatok világába. A méhkaptár hatszögeitől a bazaltorgonákon át egészen a biológiai szövetekig számos példát hozott arra, hogyan kapcsolódik a geometria a természet formáihoz. A lágy cellák – olyan alakzatok, amelyek hézagok és átfedések nélkül töltik ki a háromdimenziós teret, miközben nincsenek éles sarkaik – a BME és az Oxfordi Egyetem közös felfedezése, amely nemzetközi figyelmet kapott és egy különlegesen szimmetrikus példányát Kapu Tibor kutatóűrhajós vitte magával a világűrbe, hogy két, csak súlytalanságban elvégezhető demonstrációval hívja fel a figyelmet az alakzat szemléletes jellemzőire.
Az előadások nemcsak lenyűgözőek voltak, hanem inspirálóak is – megmutatták, hogy a geometria nem csupán tankönyvi fogalom, hanem élő tudomány, amely formálja a világot, és amelyben a magyar kutatók is világszinten alkotnak.
A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium örömmel jelenti be, hogy hivatalosan is csatlakozott az MTMI Iskola Programhoz, amely a matematika, természettudományok, műszaki és informatikai területek iránt érdeklődő diákokat támogatja. A program célja, hogy a tanulás ne csupán ismeretszerzés, hanem valódi élmény legyen – közös gondolkodás, alkotás és kísérletezés formájában.
Az MTMI kezdeményezés keretében olyan lehetőségeket kínálunk, amelyek segítik a diákokat abban, hogy kreatívan kapcsolódjanak a tudományos világ témáihoz, és saját ötleteikkel is hozzájáruljanak a közös munkához.
Digitális faliújságunkon mindig megtalálhatók a legfrissebb hírek, események és pályázati lehetőségek
Megjelentünk az Instagramon is! Kövessetek bennünket, ha kíváncsiak vagytok kulisszatitkokra, élményekre és inspiráló tartalmakra.
Google Classroom tantermünkbe is várunk, ahol projekteken dolgozhatunk együtt, megoszthatjuk ötleteinket, és elsőként értesülhettek a lehetőségekről.
👉 Csatlakozási kód: abc123(jelentkezzetek be az iskolai fiókotokkal)
Ha érdekel a matek, informatika, természetismeret vagy a műszaki tudományok világa, ha szívesen gondolkodsz, alkotsz, vagy csak kíváncsi vagy, csatlakozz hozzánk!
Várunk minden ötletre nyitott, lelkes diákot - építsük együtt az MTMI közösséget!
A Deák Ferenc Gimnázium MTMI programsorozatának keretében 9 - 11. évfolyamos, érdeklődő lányaink részt vettek a NATE szervezésében megvalósult Lányok Napja Fesztiválon a Lurdy Házban.
A rendezvény célja az volt, hogy közelebb hozza a fiatalokat a STEM területekhez, és inspiráló példákon keresztül mutassa meg a tudományos és műszaki pályákon is ott a helyük.
Techcégek, kutatóintézetek és egyetemek képviselői meséltek arról, hogyan lehet nőként sikeresen érvényesülni a tudományos világban.
A diákok megtudhatták például, hogyan komposztálhatunk tudatosan, mivel foglalkozik a Nagynyomású Műveletek vagy a Nanokémiai Kutatócsoport, milyen technológiákat fejleszt az Energiatudományi Kutatóközpont, és hogyan működik a Silicon Labs intelligens, vezeték nélküli rendszere.
A fesztivál interaktív, élményalapú és szemléletformáló volt – a tudomány itt valóban kézzelfoghatóvá vált.
A Code Week programsorozat részeként a 10.A osztály részt vett az OTP Fáy Alapítvány STREAM előadásán, amely a „Digitális veszélyek és pénzügyi ragadozók” címet viselte. Az osztálytermi kivetítésen keresztül követett online előadás során a diákok érdeklődően figyelték, milyen kockázatok leselkednek ránk a digitális térben, és hogyan lehet tudatos pénzügyi döntéseket hozni a mindennapokban.
Az előadás során szó esett többek között:
az adathalász e-mailekről és SMS-ekről, amelyek hivatalosnak tűnő üzenetekkel próbálnak személyes adatokat kicsalni;
a hamis nyereményjátékokról és reklámokról, amelyek kattintásra vagy regisztrációra buzdítanak, miközben adatainkat gyűjtik;
a közösségi médiában terjedő pénzügyi „tanácsadókról”, akik gyors meggazdagodást ígérnek, de valójában megtévesztő ajánlatokat terjesztenek.
A diákok aktívan bekapcsolódtak a Mentimeter kvízjátékba, ahol tesztelhették tudásukat és reflexióikat a digitális biztonságról.
A közös beszélgetés során számos értékes gondolat született arról, hogyan lehet felismerni a gyanús jeleket, például:
ha egy üzenet sürgető hangnemet használ („azonnal kattints!”, „lejár ma!”),
ha ismeretlen feladótól érkezik, vagy furcsa e-mail címet használ,
ha túl szép, hogy igaz legyen – például irreálisan magas hozamot ígér befektetés nélkül.
Az előadás nemcsak informatív, hanem szemléletformáló is volt – segített felismerni, hogy a digitális világban való biztonságos jelenlét tudatosságot, kritikus gondolkodást és elővigyázatosságot igényel. A pénzügyi ragadozók nemcsak technikai trükkökkel, hanem pszichológiai manipulációval is dolgoznak – ezért fontos, hogy a fiatalok már most megtanulják, hogyan védhetik meg magukat.
Ajánlom minden kollégának ezt a szemléletformáló, diákbarát alapítványi programot.
A STREAM kínálat menüpont alatt részletesen megismerhetitek az előadások teljes palettáját és tartalmát – érdemes böngészni, inspirálódni!
Izgalmas délutánt töltöttünk a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán!
12 lelkes MTMI iránt érdeklődő diákkal részt vettünk a Nyitott Laborok Délutánja programon, ahol betekintést nyerhettünk a kar sokszínű világába.
Egy inspiráló előadás után négy különböző laboratóriumban is jártunk, ahol lenyűgöző kísérletek és bemutatók vártak bennünket.
Az Űrkutatás laborban egy inhomogén test tömegközéppontját határoztuk meg, a Villamos laborban egy szinkrongép működését vizsgáltuk meg közelről, a Mesterséges Intelligencia laborban zajcsökkentő eljárásokat ismerhettünk meg.
Köszönjük a BME VIK-nek a lehetőséget és a vendégszeretetet – diákjaink rengeteg új élménnyel és tudással gazdagodtak!
Idén ősszel ismét csatlakoztunk az európai Code Week eseménysorozathoz, és egy különleges, élményszerű programmal ünnepeltük a digitális alkotás örömét. Képes beszámolónkat itt éred el, a részletes leírást pedig itt.
A Kódolt küldetés során a technológia és az emberi kreativitás találkozott egy izgalmas, multiszenzoros kalandban.
A történet középpontjában NEURA, a tanulni vágyó mesterséges intelligencia állt, aki segítséget kért a diákoktól.
Csak az emberi tudás, döntés és együttműködés képes helyreállítani a jövő megbomlott egyensúlyát.
A küldetés során a csapatok 8 technológiai állomáson keresztül oldottak meg valós problémákat - a klímaváltozástól az adatbiztonságon át egészen az algoritmikus döntéshozatalig.
Minden állomás egy - egy jövőbeli rendszer hibáját modellezett, ahol a diákok nemcsak megoldást kerestek, hanem tanították is NEURÁ-t.
1. Drónpálya – Légi mentés
Küldetés: Navigálj a drónnal egy
akadálypályán keresztül, hogy eljuttasd a „mentőcsomagot” a célponthoz. A
csomag szimbolikus: benne van a jövő egy darabja.
Cél: Demonstrálni a precíz irányítást,
térbeli tájékozódást és problémamegoldást.
2. Energiagömb aktiválása
Küldetés: Vezessétek végig a Sphero Mini-t
egy színes pályán, ahol minden szín más típusú energiát jelöl (pl. zöld =
napenergia, kék = vízenergia, sárga = szélenergia). A célzónában aktiválni kell
az „energiaközpontot”.
Cél: Fenntartható energia begyűjtése és célba juttatása.
3. A
tanulás hangjegyei
Küldetés: A Bit:Bot autóval végig kell
haladni egy pályán, ahol „adatkapszulákat” kell begyűjteni (Micro:bit LED-es
jelzések). A végén az adatokat vissza kell juttatni a „digitális központba”.
Cél: Adatbiztonság és precíz navigáció.
4. A jóllét kódja
Küldetés: Készítsetek egy digitális
lépésszámlálót, amely túlélőcsomagba integrálva segíti a mozgás nyomon követését
és az egészségi állapot figyelését.
Cél: A technológia emberi jóllétet
támogató alkalmazása.
5. Adatmag küldetés
Küldetés: NEURA hibás adatokat kapott, és nem
tudja irányítani a robotokat. Írjatok algoritmust Vex 123 robot célba éréséhez.
Cél:Papíralapú algoritmusírás, majd tesztelés valódi roboton.
6. Jövőváros Kódja
Küldetés: Építsétek meg egy jövőálló, fenntartható település közlekedés hálózatát, ahol a Sphero Indi Car-nak zónákon kell áthaladnia. A robot kerülje a túlterhelt területeket, és aktiválja a zöld
rendszereket – ezzel biztosítva a város működésének fenntarthatóságát.
Cél: Stratégiai várostervezés, tudatos
navigáció, döntéshozatal a zónák között a környezeti egyensúly érdekében.
7. Kép, ami tanít
Küldetés: NEURA egy sérült adatcsomagot kapott, amely
egy képet rejt. A kép egy fontos jövőbeli szimbólumot ábrázol, de csak bináris
kódban érhető el. Dekódoljátok a pixeleket, majd
alkossatok saját képet, mellyel NEURÁnak üzentek.
Küldetés: Bináris kód alapján pixelkép rajzolása (pl. 5×5
vagy 8×8-as rács) és azonosítása
A NEURA kutatóállomás kommunikációja
megszakadt – csak egy micro:bit maradt, amely fény- és hangjelekkel képes
üzenni.
Küldetés:
Készítsetek egy LED-animációt
a micro:bit segítségével - ez lehet irányjelző, viharriasztás, figyelmeztető
ikon vagy hullámzó fényritmus.
Programozzátok úgy, hogy a jelzés rádiókapcsolaton
keresztül továbbküldhető legyen egy másik micro:bitre.
A második micro:bit fogadja
a jelzést, és reagáljon rá - akár ugyanazzal az animációval, akár
hanggal, színkóddal vagy újabb fényüzenettel.
Cél: A NEURA kutatóállomás kommunikációs rendszerének helyreállítása
fény- és hangalapú digitális jelzésekkel a micro:bit segítségével.
A technológiai kihívások után a résztvevők beléptek a fizikai aktivációs zónába, ahol mozgásos, logikai és alkotó feladatok során szerezték meg a túlélődoboz elemeit.
A végső cél egy pohárkrém elkészítése volt, amely az emberi energia visszatöltésének szimbóluma lett - hiszen a jövő csak akkor indul újra, ha mi is újratöltődünk.
A fizikai aktivációs zónában öt különböző kihívás várta a csapatokat, amelyek során fokozatosan megszerezhették a pohárkrém rétegeit.
Az Energiagyűjtés állomáson a diákok egy akadálypályán haladtak végig, miközben egy pingponglabdát egy fakanálon egyensúlyoztak. A cél az volt, hogy a labdát végigvigyék anélkül, hogy leesne, majd célbadobással egy kijelölt dobozba juttassák. Minden sikeres találatért egy „energiakekszet” kaptak – ez lett a pohárkrém első rétege.
A Vitaminvadászat során a csapatok QR-kártyákat kerestek a tornateremben, amelyek egy-egy gyümölcs jellemzőit rejtették. Labdát pattogtatva, váltásban gyűjtötték össze a saját színű kártyákat, majd közösen dekódolták az információkat. A QR-kódok alapján ki kellett találniuk, melyik gyümölcs a „jövő vitaminja” – ez került a gyümölcsrétegbe.
A Receptgenerálás állomáson a csapatoknak egy rövid algoritmust kellett papíron megalkotniuk, amely lépésről lépésre leírta a pohárkrém elkészítésének folyamatát. Az algoritmusnak tartalmaznia kellett legalább egy döntési pontot, egy ismétlődő lépést.
A Kódtánc kihívásban a csapatok ritmusra haladtak végig egy pályán, egy előre megadott, kódolt lépéssorozat alapján. A sikeres végighaladás jutalma a poharak megszerzése volt – ezekbe kerültek később a krémrétegek.
Az AlgorIz küldetés keretében a csapat egyik fele egy egyszerű, saját tervezésű robotkezet állított össze, amellyel sorba kellett helyezniük annyi poharat, ahányan voltak, kézzel nem érintve őket. A másik csapatrész az előzetesen megalkotott algoritmus alapján elkészítette a pohárkrémet. A kihívás nemcsak technikai ügyességet, hanem kreativitást, együttműködést és precíz kivitelezést is igényelt és a diákok fantasztikusan helytálltak. Ez az állomás méltó lezárása volt a küldetésnek: a jövő újraindult – emberi kéz és gondolat által.
A napot a Next Gen című animációs film közös megtekintése zárta, amely tökéletesen illeszkedett a program szellemiségéhez: a technológia nemcsak eszköz, hanem felelősség is. A vetítés után közös beszélgetésre is sor került, ahol a diákok megoszthatták gondolataikat a mesterséges intelligencia emberi hatásairól, a digitális világ kihívásairól és a jövő társadalmáról.
Ez a nap nemcsak a digitális kompetenciákról szólt, hanem az emberi kapcsolódásról, az együttműködésről és a jövő iránti felelősségről. A Kódolt küldetés bebizonyította: a tanulás lehet játékos, motiváló és mélyen emberi – és NEURA is egy kicsit jobban megértette, mit jelent embernek lenni.
A tudomány élményalapú megközelítése mindig is kiemelt célunk volt, ezért örömmel csatlakoztunk a Kutatók Éjszakája országos programsorozathoz.
Diákjaink számára különösen izgalmas lehetőséget kínált a „A biotechnológia rejtelmei” című előadás, melyet Dr. Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. biotechnológiai üzletágvezetője tartott.
Az előadás során a résztvevők megismerkedhettek a biotechnológia alapfogalmaival, alkalmazási területeivel, valamint a gyógyszerfejlesztés aktuális kihívásaival. A szakmai tartalom nemcsak érthető és inspiráló volt, hanem valódi pályaorientációs impulzust is adott a diákoknak.
A program második részében a „Óriásműszerekkel apró molekulák nyomában” című laborlátogatáson vettünk részt, ahol a lányok testközelből láthatták a kutatási infrastruktúrát, a molekuláris vizsgálatok eszközeit és a tudományos munka mindennapi környezetét. A látogatás során a kutatói pálya emberi és technológiai oldala egyaránt megelevenedett.
Ez az élmény nemcsak tudást adott, hanem kíváncsiságot ébresztett – pontosan azt, amit egy jó pályaorientációs programnak el kell érnie. Köszönjük a lehetőséget, és bízunk benne, hogy a jövőben még több hasonló alkalommal gazdagíthatjuk diákjaink tudományos látókörét.
Szeretném figyelmetekbe ajánlani a MTMI Iskola
Programot, amelyben iskolánk elkötelezetten dolgozik azon, hogy a tanulás
ne csupán elméleti tudás legyen, hanem valódi tapasztalatokon alapuló, élő kapcsolat
a körülöttünk lévő világgal.
A program célja, hogy a diákok cégekkel,
szakemberekkel és intézményekkel együttműködve olyan kihívásokkal
találkozzanak, amelyek fejlesztik gondolkodásukat, kreativitásukat és
problémamegoldó képességüket. Kiemelt fókuszunk a természettudományos,
technológiai, mérnöki és matematikai (MTMI) szemlélet népszerűsítése –
gyakorlatiasan, élményszerűen, diákbarát módon.
Az iskolán belüli fejlesztések mellett külső
szakmai és támogatói kapcsolatrendszert építünk. Együttműködünk szülőkkel,
egyetemekkel, társintézményekkel és vállalatokkal, hogy a tanulás valódi
szemléletformáló élménnyé váljon.
Célunk, hogy a program láthatóvá váljon –
példát mutatva arra, hogyan lehet az oktatás releváns, közösségi és
jövőformáló.
A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium MTMI koncepciója részletesen megismerhető az iskola hivatalos oldalán, ahol betekintést nyerhetsz a program szemléletébe, célkitűzéseibe és gyakorlati megvalósításába.
Érdemes ellátogatni digitális faliújságunkra, ahol friss híreket, eseményeket és a programhoz kapcsolódó kezdeményezéseket követhetsz nyomon.
2025. június. 12-én már 25. alkalommal adták át az Ericsson díjat az Ericsson házban. Ez egy olyan elismerés, amelynek célja, hogy reflektorfénybe állítsa azokat a tanárokat, akik valóban formálják a jövőt.
Hiszem, ahogy azt a szakmai zsűri is hiszi, hogy a technológia jövője az iskolapadban kezdődik, ezért öröm és hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy azon 🔬 kilenc kivételes tanár egyike lehetek, akik elkötelezettségükkel és inspiráló munkájukkal nap mint nap motiválják a jövő mérnökeit, kutatóit és fejlesztőit.
📚 A matematika, fizika és digitális kultúra népszerűsítéséért – azoknak a tanároknak, akik izgalmassá teszik a tanulást, és felkeltik a diákok érdeklődését a természettudományok iránt.
🏅 • Hipik Angéla (Kispesti Deák Ferenc Gimnázium) – digitális kultúra
• Kilián Balázsné dr. Raics Katalin (Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma) – fizika
• Pánczél Róbert (Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma) – matematika
🌟 A tehetséggondozásért – azoknak a pedagógusoknak, akik diákjaikat hazai és nemzetközi versenyekre készítik fel, és kulcsszerepet játszanak a tehetségek kibontakoztatásában.
🏅 • Árki Tamás (Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr) – matematika
• Berkes-Sinka Márta (Egri Dobó István Gimnázium) – fizika
• Borbásné Penke Judit (Szent István Gimnázium, Budapest) – digitális kultúra
• Kiss Róbert (Bányai Júlia Gimnázium, Kecskemét) – digitális kultúra
• Kis Tamás (Szent Imre Katolikus Általános Iskola, Tenk) – fizika
• Steller Gábor (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium) – matematika
💐 Szívből gratulálok minden díjazottnak!
Megható látni, hogy nem vagyok egyedül, aki azon dolgozik, hogy a tudomány és technológia szeretete a következő generációkban is lángra kapjon.
Figyelmetekbe ajánlom szeretettel a rólam készült kisfilmet.
Mély hálával tartozom Aurél Návainak, aki felterjesztett erre a díjra – nélküle ez az elismerés nem jöhetett volna létre.
Külön elismerés illeti mindazokat, akik támogatták szakmai utamat az évek során, és szívből örülök, hogy osztályom aktív közreműködésével ez a kisfilm megszülethetett.
